
Ars Poetica
Láng-Miticzky Katalin
,A világ Isten-szőtte szőnyeg,Mi csak visszáját látjuk itt,És néha - legszebb perceinkben -A színéből is - - valamit."(Reményik Sándor)
A díszítő festészet, /freskók, seccók, sgrafittók/ világából vándoroltam át a textilművészet világába, s már több, mint 4 évtizede a textilművészet az önkifejezés útja számomra.
A fonal, mely majdnem egyidös az emberiséggel, hihetetlen lehetöségeket rejt. Az anyag sokfajta lehetöségeiböl kiindulva teremthettem, teremthetek új, szuverén kifejezési formát. A textilmüvészet éppen úgy alkalmas emberi gondolatok müvészi közlésére, mint anyagától független, bármely más müvészi eszköz, a film, a szobor, az agyag, a fém stb…
Számomra nem a tárgyalkotás a domináns tevékenység, hanem a gondolat megvalósítása a textil lehetöségeivel, az anyag adta szépség többletével és az anyag adta fizikai korlátok határaival.A kérdések felvetése és megoldása mindenképpen a képzömüvészet felé hat. A képek sokszor festészeti indittatásuak, a festöi hatásokról csak ritkán mondok le.
A harmadik kiterjedés meghódítása kezdetben még csak bátortalan kisérlet volt, ma már határozott akarat. A lehetöségek azonban itt sem korlátlanok, ezért igyekszem minden lehetöséget felhasználni annak érdekében, hogy a harmadik dimenziót meghódíthassam.
Hiszem, hogy képességem Isten ajándéka és annyival dolgozom, amennyit kaptam. Felelősségem, hogy miként élek vele, mire használom.
Nincs semleges művészet, minden ábrázolás mögött világnézet, filozófia – vagy hit rejtőzik, mely befolyásolja szemléletünket. Megszólít és válaszra vár. A néző feladata, hogy összegezze, befejezze a művet.
Elhívásomat nem sikerre, hanem szolgálatra kaptam.
